"Törődés önmagammal érzelmileg
Mit jelent az hogy törődni magammal érzelmileg? Felismerem, ha dühös vagyok, és ezt az érzést szégyenkezés, vagy vádaskodás nélkül elfogadom. Felismerem, ha úgy érzem, megbántottak, elfogadom ezt az érzést anélkül, hogy megbüntetni akarnám azt, akitől ered. Felismerem és átérzem a félelmet, amikor ez az érzés jelentkezik bennem.
Megengedem magamnak, hogy átérezzem a boldogságot, az örömöt és a szeretetet.
Akkor törődöm érzelmeimmel, ha megengedem magamnak, hogy addig érezzem, amíg el nem jön az elengedés ideje, és továbbmehetek a következőhöz.
Belátom, hogy érzelmeim segíthetnek megragadni a valóságot, de tudom, hogy néha csalókák. Mindenképpen fontosak, de nem szabad hagynom, hogy csakis ők irányítsanak.
Másoknak csak akkor beszélek az érzelmeimről, ha biztonságosnak érzem, és ha a helyzet megfelelő.
Ha leragadok egy bizonyos érzelem mellett, segítséget és útmutatást kérek.
Figyelem, mire akarnak megtanítani.
Ha érzelmileg törődni akarok magammal, értékesnek tartom, felfedezem, és ápolom énemnek érzelmi részét."
Nagyon próbálok ráhangolódni, és megmaradni az öröm, hála érzések mellett...A nehézségek ugyanúgy léteznek, de megvannak segítô forrásaim, csak arra kérem Istenem, hogy vegye el azt a 'mindenhatóság' érzést, hogy én, segítség nélkül vagyok képes, és erôsítse alázatomat a segítség kéréshez...
Adni szeretnék, minnél többet, tudom, hogy ez az utam, de még gyenge vagyok...A történések tengerében próbálok próbálom a tiszta 'igazamat' meglelni. Ki kell bogoznom lelkem lélekgombolyagját, és végre lezárnom, hogy nyithassak...az új fejezetet...
Tegnap este kaptam egy ajándékot: egy hozzátartozói hívást...!Ajándéknak tekintem, hogy, még egy újabb, a végsôkig elkeseredett ember talált meghallgatásra, és ezzel már, remélhetôleg reményt a reménytelenségben...
A tegnap már homályba borult, a holnap még túl messze van, csak a ma, amivel rendelkezem, a mában élhetem, és éljem életem!!!
